Advent és a karácsony: az adventi koszorú, a naptár és a magyar hagyományok
Mikor kezdődik az advent, mit jelképez a négy gyertya, és melyek a legfontosabb magyar karácsonyi hagyományok? Végigvesszük az adventi időszakot a koszorútól és az adventi naptártól a szentestéig – dátumokkal és szokásokkal.
A Mikulás után a magyar advent csendesebb, meghittebb várakozása következik: meggyújtjuk az adventi koszorú gyertyáit, ablakot nyitunk az adventi naptáron, és lassan ráhangolódunk a karácsonyra. De mikor kezdődik pontosan az advent, mit jelképez a négy gyertya, és melyek a legfontosabb magyar karácsonyi hagyományok? Ebben a cikkben végigvesszük az adventi időszakot a koszorútól a szentestéig.
Mi az az advent, és mikor kezdődik?
Az advent a karácsonyt megelőző várakozás időszaka, egyben a keresztény egyházi év kezdete. A szó a latin adventus („eljövetel") kifejezésből ered, és Jézus születésének várására utal. Az advent négy vasárnapból áll: az első vasárnap a november 30-i Szent András-naphoz legközelebb eső vasárnapra esik, így az időszak kezdete évről évre kissé eltér, jellemzően november végére vagy december legelejére.
Az adventi koszorú és a négy gyertya
Az advent legismertebb jelképe a négy gyertyás adventi koszorú. Minden adventi vasárnap eggyel több gyertyát gyújtunk meg, ahogy közeledik a karácsony. A gyertyák hagyományos színe is jelentéssel bír:
- Három lila (vagy sötétkék) gyertya a várakozást és a bűnbánatot jelképezi.
- Egy rózsaszín gyertya a harmadik, úgynevezett „örömvasárnaphoz" tartozik, amely a közelgő ünnep örömét fejezi ki.
A koszorú örökzöldből készül, ami az élet folytonosságát jelképezi – a fokozatosan felgyúló gyertyák pedig a növekvő fényt, a karácsony közeledtét.
Az adventi naptár
A gyerekek (és sokszor a felnőttek) egyik kedvence az adventi naptár: december 1-jétől 24-éig minden nap kinyitható egy ablakocska, amely mögött csokoládé, apró meglepetés vagy egy-egy üzenet rejtőzik. A naptár a várakozás izgalmát teszi napról napra megélhetővé, és szép módja annak, hogy a karácsonyig tartó időt együtt számolja a család.
Magyar karácsonyi hagyományok
A karácsony a magyar ünnepkör egyik legmeghittebb alkalma. A legfontosabb szokások:
- Szenteste (december 24.): a karácsony csúcspontja a családi együttlét estéje. A magyar hagyomány szerint ilyenkor díszítik fel (vagy leplezik le) a karácsonyfát, és ekkor kerülnek alá az ajándékok.
- A karácsonyfa: az örökzöld fenyő feldíszítése a 19. században terjedt el, és mára a magyar karácsony elmaradhatatlan jelképe – szaloncukorral, gömbökkel, égősorral.
- Az ajándékozás: a magyar hagyomány szerint a karácsonyi ajándékot a kis Jézus (a Jézuska) hozza a fa alá – ezzel is elkülönül a december 6-i Mikulástól.
- Éjféli mise: sokan szentestén az éjféli misén vesznek részt, amely a karácsony egyházi ünneplésének fénypontja.
- Ünnepi asztal: a halászlé, a töltött káposzta és a bejgli a klasszikus magyar karácsonyi menü része.
Karácsony és a munkaszüneti napok
A karácsony a naptárban is kiemelt: december 25. és 26. munkaszüneti nap Magyarországon, december 24-ét pedig a gyakorlatban pihenőnapként kezeljük. Így az ünnep jellemzően több egybefüggő szabadnapot ad. A pontos idei dátumokat és a hosszú hétvégéket a munkaszüneti napok oldalunkon nézheted meg.
A december ünnepei egy ívben
A magyar december szépen felépül: a Mikulás (december 6.) nyitja a sort, majd az adventi várakozás vezet át a karácsonyig. Ha szeretnéd a teljes képet a magyar ünnepekről, olvasd el a magyar ünnepek és jeles napok áttekintését, a szeretteid köszöntéséhez pedig a névnapi köszöntők gyűjteménye is segít.
Gyakori kérdések
Mikor kezdődik az advent?
Az advent első vasárnapja a november 30-i Szent András-naphoz legközelebb eső vasárnap, így az időszak kezdete jellemzően november végére vagy december legelejére esik.
Miért van egy rózsaszín gyertya a koszorún?
A rózsaszín gyertya a harmadik adventi vasárnaphoz, az „örömvasárnaphoz" tartozik, amely a közelgő ünnep örömét jelképezi. A másik három gyertya hagyományosan lila.
Ki hozza a karácsonyi ajándékot?
A magyar hagyomány szerint a karácsonyi ajándékot december 24-én a kis Jézus (a Jézuska) hozza a fa alá. Ez elkülönül a december 6-i Mikulástól, aki a csizmába hozza az ajándékot.
Munkaszüneti nap a karácsony?
December 25. és 26. munkaszüneti nap, december 24-ét pedig a gyakorlatban pihenőnapként kezelik. Így a karácsony több egybefüggő szabadnapot ad.
Az adventtől a szentestéig: a napty.hu az év minden fontos napjához segít, a nemzeti ünnepektől a névnapokig – hogy egyetlen szép alkalom se maradjon ki.